Egy klímasemleges EU felé: finanszírozás és ösztönzők az átalakító erejű európai zöld megállapodáshoz és helyreállítási tervhez

Egyéb

Egy klímasemleges EU felé: finanszírozás és ösztönzők az átalakító erejű európai zöld megállapodáshoz és helyreállítási tervhez

Egy klímasemleges EU felé: finanszírozás és ösztönzők az átalakító erejű európai zöld megállapodáshoz és helyreállítási tervhez

Az Európai Környezetvédelmi Iroda és a Levegő Munkacsoport 2020 októberében új projektet indított a CEEweb, a bolgár Gazdaságpolitikai Intézet, a csehországi Közlekedési és Energia Központ, a lett Green Liberty, a Lengyel Zöld Hálózat, a romániai Focus Eco Center, a szlovén Umanotera és a szlovák Fenntartható Alternatívák Központja részvételével. A projektet a német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium támogatta.

A projekt célja, hogy szakpolitikai javaslatokkal, tapasztalatcserével, szemléletformálással és célzott ajánlásokkal befolyásolja a 2021–2027-es uniós költségvetést jelentő többéves pénzügyi keretet, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt. Arra törekszik, hogy az uniós költségvetés megfeleljen az éghajlatvédelmi céloknak, és javuljon az uniós források felhasználása.

Mi a többéves pénzügyi keret és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz?

A többéves pénzügyi keret az EU hosszú távú költségvetése: meghatározza, hogy mennyi forrás fordítható Európa jövőjét erősítő szakpolitikákra. Ez a nemzeti kormányok egyik legfontosabb pénzügyi eszköze. A következő keret a 2021–2027 közötti időszakra szólt.

Az Európai Bizottság 2020 májusában javasolta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a koronavírus-járvány közvetlen kárainak enyhítésére. Az eszköz 672,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és hitelt biztosít a tagállamoknak. Ezek a források a többéves pénzügyi kerettel együtt segítik a válság kezelését, valamint a zöldebb, digitálisabb, szociálisabb és ellenállóbb európai gazdaságba történő beruházásokat.

Miért fontos mindez az éghajlat szempontjából?

Az EU klímasemlegességre való átállása alapvető változást igényel a közfinanszírozásban és az ösztönzőkben. A több mint ezermilliárd eurós pénzügyi keret és a helyreállítási eszköz az uniós intézmények legfontosabb lehetősége az éghajlatvédelmi fellépés megerősítésére.

A 2021–2027-es pénzügyi keret volt az utolsó olyan teljes beruházási ciklus, amely még érdemben segíthette a klímaváltozás irányának megváltoztatását és a 2030-as uniós célok elérését. Ez jelentős lehetőséget teremtett a civil társadalom számára, hogy a tagállami forrásfelhasználás megváltoztatásával zöldebb költségvetést szorgalmazzon.

Az előző időszakban több ország hatékonytalanul vagy pazarlóan használta fel az uniós pénzeket, és számos esetben környezetkárosító beruházásokat is támogatott. Ezért fontos levonni a múlt tanulságait, hatékonyabbá és átláthatóbbá tenni a források felhasználását, és erősíteni a végrehajtást, a nyomon követést és az értékelést.

Kapcsolódó hivatkozások

Similar Posts