Sajtóközlemény: Az elvek és a valóság – korai partnerség a 2014–2020-as kohéziós politikában
Egyéb
Sajtóközlemény: Az elvek és a valóság – korai partnerség a 2014–2020-as kohéziós politikában
Miközben az EU tagállamai a következő hét év költségvetéséről próbálnak megállapodni, a közép- és kelet-európai civil szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a források felhasználásának céljait is figyelembe kell venni. Ahhoz, hogy az EU kohéziós politikájának forrásai a fenntartható fejlődést szolgálják, sokféle szempontot kell mérlegelni. Ehhez a programozási folyamat korai szakaszától kezdve szoros együttműködésre van szükség a döntéshozók és valamennyi érintett között. Egy friss kutatás szerint azonban az általános egyetértés a partnerség szükségességéről önmagában nem elég, ha a gyakorlat országonként eltér.
Budapest, Varsó, Prága, Marosvásárhely, Várna, Pozsony és Riga, 2012. november 29.
Az SFteam for a Sustainable Future nemzetközi civil szervezeti hálózat ma tette közzé legújabb kutatását (1) arról, hogyan vesznek részt a társadalmi partnerek és a civil szervezetek a 2014–2020-as kohéziós politikai források felhasználásának tervezésében az Európai Unió hét tagállamában: Bulgáriában, Lettországban, Lengyelországban, Csehországban, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon.
Az SFteam 2012 elején ellenőrzőlistát dolgozott ki az érdemi partnerség megvalósításához szükséges intézkedésekről a kohéziós politika programozása, valamint a szakpolitikai ciklus további szakaszai során (2). Azóta e lépések mellett érvelünk a civil szervezetek és a köztisztviselők körében. Az IVF pénzügyi támogatásával készült tanulmány azt is összegzi, hogyan viszonyulnak az érintettek ezekhez az intézkedésekhez.
„A megkérdezett civil szervezetek és köztisztviselők általában egyetértenek ezekkel az elvekkel, a kormányok pedig hajlamosak a civil társadalmat a programozási folyamat megkerülhetetlen partnerének tekinteni. Az elvek alkalmazásának módja azonban jelentősen eltér a vizsgált országokban” – mondta Dönsz-Kovács Teodóra, az SFteam koordinátorhelyettese és az MTVSZ programvezetője.
„A kohéziós politikai források tervezéséről szóló információk hozzáférhetősége nagy eltéréseket mutat: egyes országokban naprakész tájékoztatás érhető el – például Bulgáriában és Lettországban –, máshol szinte egyáltalán nincsenek információk, mint Magyarországon. Gyakori probléma, hogy a kormányok nem tudják kezelni a civil társadalom sokféleségét a tervezési folyamatban való részvétel során – például Szlovákiában és Csehországban. Romániában és Bulgáriában az is gondot jelent, hogy nem vonják be a civil társadalom legitim és elfogadott képviselőit. Másutt nem világos a civil szervezeteket bevonó munkacsoportok és partnerségi fórumok szerepe – például Lettországban –, vagy túl rövid időt hagynak a konzultációra, mint Lengyelországban és Szlovákiában. Mindez akadályozza az érdemi egyeztetést” – emelte ki Hajdu Zoltán, a kutatás egyik résztvevője.
Kapcsolat: Focus Eco Center, az SFteam romániai partnere Dr. Hajdu Zoltán, általános koordinátor Telefon: 0744 774897 E-mail: focuseco@rdslink.ro
Jegyzetek
1. Az elvek és a valóság – korai partnerség a 2014–2020-as kohéziós politikában, www.focuseco.ro. 2. Tizenhat elv az uniós források felhasználásában megvalósuló sikeres partnerségért, 2012. május, http://www.sfteam.eu/index.php?id=68. 3. Melléklet: az országonkénti fő megállapítások.
Bulgária: Nem világos, miért dolgozott ki a kormány új rendszert a programozásban részt vevő civil szervezetek kiválasztására, amikor már működik egy civil szervezetek által irányított, sikeres és több minisztérium által elismert rendszer. Az sem érthető, miért részesít előnyben a kormány egy kevésbé hozzáértő vagy kevésbé elismert pályázót egy kompetensebb szervezettel szemben.
Csehország: A kormány azt várja a civil társadalomtól, hogy jelöljön ki egyetlen szervezetet, amellyel a különböző ügyekről egyeztethet, ahogyan a szakszervezetek esetében történik. A cseh civil társadalomban több tematikus és regionális hálózat működik, de egyik sem fogja össze az ország civil szervezeteinek többségét. A kormány láthatóan nem tudja elfogadni ezt a tényt, és a civil társadalmat a Civil Szervezetek Kormányzati Tanácsán keresztül próbálja bevonni, noha ebben a testületben nincsenek a cseh civil szervezetek konszenzussal megválasztott képviselői. Elfogadhatatlan, hogy a civil társadalom részvételét erre a tanácsra korlátozzák.
Lengyelország: Elismerésre méltó, hogy a kormány 2011 végén nyilvános konzultációt szervezett a kohéziós politikára vonatkozó szabályozás tervezetéről. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az egyeztetés mindössze két hétig tartott, és ebbe a karácsonyi és újévi időszak is beleesett. Emellett nincsenek egyértelmű, kötelező szabályok a kulcsfontosságú dokumentumok kidolgozására, amelyek biztosítanák a társadalmi partnerek és a civil szervezetek részvételét.
Lettország: A kormány egy ismert weboldalon rendszeresen tájékoztatja a nyilvánosságot az EU-források tervezéséről és végrehajtásáról, és nyilvános konzultációkat is szervezett az EU kohéziós politikájának szabályairól. A civil szervezetek részvételét eddig nem korlátozták. Több kezdeményezés is folyamatban van, például a Pénzügyminisztérium javaslata egy árnyék-monitoringbizottság létrehozására, amelyben bármely érdekelt szervezet részt vehet, valamint a kormány és 250 civil szervezet közötti együttműködési memorandum. Ezek hatékony konzultációs fórumként működhetnek, de szerepük a programozási folyamatban még nem tisztázott.
Magyarország: A programozás jelentős késésben van, a nyilvánosság tájékoztatása pedig nehézkes. Arra utaló jelek is vannak, hogy a kormány egyáltalán nem kívánja bevonni a civil társadalmat és a szélesebb nyilvánosságot. Komoly aggodalomra ad okot a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság összetétele is. Ez a testület viseli a legnagyobb felelősséget a kohéziós politika tervezéséért, alapvető tagjai között mégsem szerepel két olyan minisztérium képviselője, amelynek munkáját jelentősen érinti a kohéziós politika: az Emberi Erőforrások Minisztériumáé és a Vidékfejlesztési Minisztériumé, amely a környezetvédelemért is felel.
Románia: A partnerség elvének következetes érvényesítése érdekében a Külügyminisztérium 2012 júniusában memorandumot adott ki, amelyet a regionális fejlesztési ügynökségek a régiók szintjén is átültettek. A civil szervezetek általában arról számolnak be, hogy hozzájutnak a tervezési folyamattal kapcsolatos információkhoz. Bár a regionális és tematikus munkacsoportokban a civil társadalom képviselői is részt vesznek, a minisztériumok nem tisztázták megfelelően a lehetséges regisztrált partnerek kiválasztási kritériumait. A kormány pedig elfogadhatatlan módon akár fél évig sem válaszol hivatalosan egy regisztrált partnernek.
Szlovákia: Kevés nyilvános információ érhető el a kohéziós politikai előkészületekről, és azokhoz is gyakran csak külön kérésre lehet hozzájutni. Bár több hivatalos fórum is létezik a programozási folyamatban való részvételre – például a „Partnerség a kohéziós politikáért” munkacsoport és a „Partnerségi Szerződés Jövőjével Foglalkozó Kormánybizottság” –, úgy tűnik, a kormány inkább eseti együttműködést folytat a civil társadalommal, és nem kíván írásos partnerségi szabályokat elfogadni. Emiatt a civil szervezeteknek valószínűleg csak kisebb szerep jut a következő egyeztetéseken. Üdvözlendő, hogy a civil társadalomért felelős kormánymegbízott a civil szervezetek képviselőjeként kíván fellépni a kormánybizottságban, ez azonban csak közvetett képviseletet jelent, közvetlen partnerséget nem.
Aktualitások
Focus Eco Center