Úton a klímasemleges EU felé: finanszírozás és ösztönzők az átalakító erejű Európai Zöld Megállapodásért

Klímaváltozás

Úton a klímasemleges EU felé: finanszírozás és ösztönzők az átalakító erejű Európai Zöld Megállapodásért

Az Európai Környezetvédelmi Iroda és a Levegő Munkacsoport 2020 októberében új projektet indított. A kezdeményezésben részt vesz a CEEWeb, a bolgár Institute for Economic Policy, a cseh Transport and Energy Centre, a lett Green Liberty, a Polish Green Network, a romániai Focus Eco Center, a szlovén Umanotera és a szlovák Center for Sustainable Alternatives.

A projektet a német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium (BMU) támogatja. Célja, hogy hatást gyakoroljon a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre (MFF), vagyis az EU költségvetésére, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre (RRF). A projekt szakpolitikai munkához nyújtott hozzájárulásokkal, véleménycserével, az éghajlatvédelmi szempontból ellenálló EU-költségvetés szükségességének tudatosításával és az uniós források hatékonyabb felhasználására vonatkozó konkrét ajánlásokkal dolgozik.

Mi a többéves pénzügyi keret és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz?

A többéves pénzügyi keret az EU hosszú távú költségvetése. Meghatározza, mekkora összeget lehet fordítani az Európa jövőjét erősítő szakpolitikákra. A nemzeti kormányok egyik legfontosabb pénzügyi eszköze. A következő keret 2021-től 2027-ig tart; elfogadásáról a cikk megjelenésekor még tárgyaltak.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt az Európai Bizottság 2020 májusában javasolta ideiglenes sürgősségi helyreállítási eszközként, hogy segítsen enyhíteni a koronavírus-járvány közvetlen kárait. Az eszköz 672,5 milliárd euró összegű támogatás és hitel formájában áll az uniós tagállamok rendelkezésére. A forrásokat a következő többéves pénzügyi kerettel együtt használják fel a válság következményeinek kezelésére, valamint egy zöldebb, digitálisabb, társadalmilag befogadóbb és ellenállóbb európai gazdaság kialakítására.

Miért fontosak ezek az eszközök a klímavédelem szempontjából?

Az EU klímasemlegességre való átállása jelentős változást kíván a közfinanszírozásban és az ösztönzők rendszerében. A következő többéves pénzügyi keret és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az EU intézményeinek legfontosabb pénzügyi eszköze – összesen több mint ezermilliárd euró értékben – az éghajlatvédelmi intézkedések ösztönzésére az Unió egész területén. A 2021–2027-es keret egyben az utolsó olyan beruházási ciklus, amely még érdemben megváltoztathatja az éghajlatváltozás pályáját; ezért az EU 2030-as éghajlati céljaihoz erősebb klímateljesítményre van szükség.

Ezek a források rendkívüli lehetőséget adnak a civil társadalomnak arra, hogy zöldebb költségvetést szorgalmazzon, és változtasson azon, hogyan használják fel a tagállamok az uniós támogatásokat. A korábbi többéves pénzügyi keret idején számos ország nem hatékonyan használta fel az EU pénzét, esetenként elpazarolta, sőt sok esetben környezetkárosító beruházásokat támogatott belőle. Tanulnunk kell a múlt tapasztalataiból, hatékonyabbá kell tenni a forrásfelhasználást, növelni kell az átláthatóságot, valamint támogatni kell a végrehajtást, a nyomon követést és az értékelést.

A Focus Eco Center által koordinált környezetvédelmi civil szervezeti csoport javaslatokat dolgozott ki a romániai partnerségi megállapodáshoz – az Európai Strukturális és Beruházási Alapok 2021–2027-es időszakára –, valamint a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervhez, az éghajlatsemleges EU megvalósítása érdekében. A cikk forrásában szereplő időszakjelölés hibás; a szövegkörnyezet alapján 2021–2027-ről van szó.

Similar Posts