A DNSH-elv – „Ne okozz jelentős kárt” (Do No Significant Harm)
Klímaváltozás
A DNSH-elv – „Ne okozz jelentős kárt” (Do No Significant Harm)
Egy projekt környezeti hatásainak értékelése összetett és sokat vitatott feladat. A tudományos eredmények bizonyítják, hogy az emberi tevékenység jelentős hatással van az ökológiai rendszerekre, és súlyos következményekkel járhat az emberi civilizációra nézve is.
A biológiai sokféleségre, az éghajlatra, a vizekre és a levegő minőségére gyakorolt összetett hatások visszafordíthatatlanok és különösen súlyosak lehetnek a nagy infrastrukturális beruházások esetében. A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy ezeknek a projekteknek a hatásai csak idővel válnak láthatóvá – sok esetben túl későn –, amikor a helyzet helyreállítása már lehetetlen vagy túl költséges.
Az Európai Zöld Megállapodás és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz elindításakor – amely Romániában az országos helyreállítási terven, a PNRR-en keresztül valósul meg – az Európai Bizottság bevezette a DNSH-elvet, hogy elkerülje a környezetre jelentős hatást gyakorló projektek finanszírozását. Románia 29,2 milliárd eurós támogatást kapott az éghajlatbarát gazdaságra való átálláshoz. Ezt kivételes lehetőségként kell kezelni: olyan projekteket kell megvalósítani, amelyek a 2026 utáni időszakban – amikor az uniós finanszírozás hirtelen visszaesik – is fenntartható, a környezetet nem károsító gazdaságot támogatnak.
A gazdaságfejlesztésre szánt projektek különféle tevékenységeket finanszírozhatnak, amelyek kárt tehetnek a környezetben. Ennek elkerüléséhez a DNSH-elvet helyesen kell alkalmazni.
Mit jelent a „ne okozz jelentős kárt” elv?
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet értelmében a DNSH-elvet a taxonómiai rendelet 17. cikkével összhangban kell értelmezni. Ez a cikk a hat környezetvédelmi cél tekintetében határozza meg a „jelentős kár” fogalmát:
1. Egy tevékenység jelentős kárt okoz az éghajlatváltozás mérséklésében, ha jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár. 2. Egy tevékenység jelentős kárt okoz az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, ha növeli a jelenlegi vagy jövőben várható éghajlat kedvezőtlen hatásait magára a tevékenységre, az emberekre, a természetre vagy az eszközökre nézve. 3. Egy tevékenység jelentős kárt okoz a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatában és védelmében, ha árt a víztestek – beleértve a felszíni és felszín alatti vizeket – jó állapotának vagy jó ökológiai potenciáljának, illetve a tengervizek jó ökológiai állapotának. 4. Egy tevékenység jelentős kárt okoz a körforgásos gazdaságban – ezen belül a hulladék keletkezésének megelőzésében és újrafeldolgozásában –, ha jelentős anyag- vagy természeti erőforrás-felhasználási hatékonyságvesztéshez, a hulladéktermelés, -égetés vagy -ártalmatlanítás jelentős növekedéséhez vezet, vagy ha a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása jelentős, tartós környezetkárosodást okozhat. 5. Egy tevékenység jelentős kárt okoz a szennyezés megelőzésében és csökkentésében, ha jelentősen növeli a levegőbe, a vízbe vagy a talajba jutó szennyező anyagok kibocsátását. 6. Egy gazdasági tevékenység jelentős kárt okoz a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmében és helyreállításában, ha jelentősen károsítja az ökoszisztémák jó állapotát és ellenálló képességét, vagy az élőhelyek és fajok – köztük az uniós jelentőségűek – természetvédelmi helyzetét.
Hogyan kell alkalmazni a DNSH-elvet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben?
A DNSH-elv szerinti értékelés minden intézkedésre kiterjed, bár egyes esetekben egyszerűsített formában is elvégezhető. A tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük minden intézkedésére DNSH-értékelést kell benyújtaniuk. A rendelet értelmében a terv egyetlen intézkedése sem okozhat jelentős kárt a környezetvédelmi célokban; a Bizottság nem értékelheti kedvezően azt a tervet, amelynek akár egyetlen intézkedése sem felel meg az elvnek.
Ezért a tagállamoknak a terv minden egyes elemén belül minden intézkedést külön-külön kell értékelniük. Az értékelés nem a teljes terv vagy annak egyes elemei, hanem az egyes intézkedések szintjén történik. Ez a zöld átálláshoz közvetlenül hozzájáruló intézkedésekre és a terv valamennyi más intézkedésére is vonatkozik. A reformokat és a beruházásokat egyaránt értékelni kell.
A DNSH-értékelés tehát nemcsak a beruházásokra, hanem a reformokra is kiterjed. Egyes ágazatok – például az ipar, a közlekedés és az energia – reformjai jelentősen hozzájárulhatnak a zöld átálláshoz, ugyanakkor kialakításuktól függően több környezetvédelmi cél tekintetében is jelentős kárt okozhatnak. Más területeken, például az oktatásban és képzésben, a közigazgatásban, a művészetben és a kultúrában végrehajtott reformok valószínűleg csak korlátozott környezeti kockázattal járnak, miközben a zöld átálláshoz is jelentősen hozzájárulhatnak.
Egyes intézkedéseknél egyszerűsített értékelés is alkalmazható
Minden intézkedéshez szükséges DNSH-értékelés, de egyszerűsített megközelítés használható, ha az intézkedésnek előreláthatóan nincs vagy csak elhanyagolható hatása van mind a hat környezetvédelmi célra, illetve azok valamelyikére. Előfordulhat, hogy egy intézkedés tudatosan csak korlátozott hatást gyakorol egy vagy több célra. Ilyenkor az érintett célok tekintetében a tagállam rövid indokolást adhat, és az érdemi értékelést azokra a célokra összpontosíthatja, amelyeket az intézkedés jelentősen érinthet.
Például egy, az önfoglalkoztatók általános szociális védelmének javítását célzó munkaerőpiaci reformnak várhatóan nincs vagy csak elhanyagolható hatása van a hat környezetvédelmi célra; mindegyik esetében elegendő lehet a rövid indokolás. Hasonlóképpen, egyes egyszerű energiahatékonysági intézkedéseknél – például régi ablakok energiahatékony ablakokra cseréjénél – rövid indokolással bemutatható, hogy az intézkedés megfelel az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó DNSH-követelménynek.
Ez az egyszerűsített módszer valószínűleg nem alkalmazható az olyan beruházásokra és reformokra, amelyek nagyobb kockázatot jelentenek egy vagy több környezetvédelmi célra – ilyen például az energia, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és az ipar.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz éghajlatváltozás-követési módszertanának megfelelően egy intézkedés akkor tekinthető az adott környezeti célra nézve DNSH-konformnak, ha az adott cél támogatására 100%-os hozzájárulásként tartják nyilván. Ha az intézkedést 100%-ban az éghajlatváltozás mérséklését vagy az ahhoz való alkalmazkodást támogatóként tartják nyilván, akkor e cél tekintetében a DNSH-elv teljesültnek tekinthető. Ha az intézkedés más környezetvédelmi célt – a vízi és tengeri erőforrásokat, a körforgásos gazdaságot, a szennyezés megelőzését vagy a biológiai sokféleséget és ökoszisztémákat – támogat 100%-ban, akkor a megfelelő cél tekintetében teljesül az elv.
A tagállamoknak minden esetben meg kell határozniuk és indokolniuk kell, hogy a taxonómiai rendelet hat környezetvédelmi célja közül melyiket támogatja az intézkedés. Azt is bizonyítaniuk kell azonban, hogy az intézkedés a többi környezetvédelmi célnak sem okoz jelentős kárt.
További információ a DNSH-elv alkalmazásáról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/RO/TXT/PDF/?uri=CELEX:52021XC0218(01)&from=EN. A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség oldalán szintén találhatók hasznos tudnivalók: https://een-transilvania.ro/aplicarea-principiului-dnsh-a-nu-prejudicia-in-mod-semnificativ-in-contextul-mecanismului-de-redresare-si-rezilienta-si-a-obtinerii-de-fonduri-europene/.
Aktualitások
Focus Eco Center