Alapelvek egy sikeres, uniós támogatású projekt megvalósításához
Egyéb
Alapelvek egy sikeres, uniós támogatású projekt megvalósításához
A legjobb gyakorlatok bemutatása
BEVEZETÉS
Az Európai Unió jelentős forrásokkal támogatja a közberuházásokat és a legkülönbözőbb projekteket többek között a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a LIFE program és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén. Finanszírozóként az EU felelőssége is, hogy a támogatásokat a kitűzött célokra használják fel. Megfelelő felhasználásuk hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez és Európa 2050-re vállalt klímasemlegességi céljához. Az ellenőrzés és az átláthatóság biztosítása azonban nem mindig könnyű.
A Focus Eco Center olyan civil szervezetekkel dolgozik együtt, amelyek az uniós források felhasználását vizsgálják. A projekt keretében sok beruházást elemeztünk; az eredmények a jó gyakorlatok adatbázisában is elérhetők. A jó példák segíthetik az önkormányzatokat és a régiókat, de arra is fel kell hívni a figyelmet, amikor a források felhasználása ellentétes a meghirdetett céllal. A tanulságok az uniós és nemzeti döntéshozóknak, a pályázati felhívások készítőinek és a kedvezményezetteknek egyaránt hasznosak lehetnek.
Ajánlásainkkal a projektgazdák és a közösségek közötti bizalmat szeretnénk erősíteni. A támogatások kezelése és a megvalósítás nyomon követése sokszor szakértelmet kíván. A hibák bemutatása mellett ezért azt is megmutatjuk, milyen tényezők segíthetik a közép- és kelet-európai uniós projektek sikerét.
1. Nyilvánosság bevonása: A helyi közösségeket aktívan be kell vonni az EU által finanszírozott projektekbe
A polgárokat közvetlenül bevonó projektek nagyobb valószínűséggel járnak sikerrel. A társadalmi és környezeti célokat gyakrabban sikerült elérni olyan projektekben, amelyekben nagyobb polgári részvétel is szerepelt.
A. A helyi részvétel új és különböző társadalmi szereplőket vonzhat be a változás érdekében. A „Hulladékgazdálkodás Vsetínben” és az „Intelligens hulladékgazdálkodási rendszer Šitbořicében” projektek célja a hulladékgazdálkodás tudatosítása volt a Cseh Köztársaság két településének különböző érdekelt felei körében, beleértve az iskolákat, a magánszereplőket és a polgárokat. Ily módon csökkenteni tudták a települési hulladék mennyiségét, és meg tudták osztani a legjobb gyakorlatokat az egész közösséggel.
B. A részvételi tervezéssel megvalósuló projektek élhetőbb tereket alakíthatnak ki. A szlovákiai Nagyszombatban a részvételen alapuló tervezési folyamat kiemelkedő példája nyomán valósult meg az Agátka lakótelep revitalizációja. Lehetővé tette a polgárok számára, hogy nyilvános találkozókon való részvétellel és speciális kérdőíveken keresztül fejtsék ki javaslataikat, amelyek eredményeit a nyilvános felhívások dokumentumaiban is feltüntették. Ily módon több klímaváltozáshoz való alkalmazkodási és csapadékvíz-kezelési intézkedés is bekerült a végleges tervbe, köztük egy 250 méter hosszú patak, közösségi kert, fa játékelemek és egyéb zöld elemek.
C. Több részvételi projekt jobban eléri és segíti a rászoruló embereket. A „Solar Powered E-mobilitás idősek számára, amelyet egy helyi energiaszövetkezet és az önkormányzat kezel” kiemelte, hogy egy egyszerű, de energiahatékony közlekedési szolgáltatás hogyan segítheti az időseket a tiszta közlekedésben a szlovéniai Loški Potok városában. Szlovéniából egy másik jó példát hozott a Zero500: 500 alacsony jövedelmű háztartás energiafogyasztásának csökkentését célzó intézkedések támogatása az energiaszegénység problémájának megoldása érdekében. A Kohéziós Alapból társfinanszírozott támogatások 100%-ban fedezték az energiaszegény lakosok hőszigetelésébe, energiahatékony létesítményeibe és vízmelegítő rendszerébe történő beruházásokat. Ez a projekt rávilágított a felújításban rejlő lehetőségekre az energiaszegénység elleni küzdelemben.
2. Helyi igazgatási kapacitás: a jó projektek szorosan együttműködnek a helyi közigazgatással
Az EU által finanszírozott projektek sikeréhez nemcsak a polgárok részvétele, hanem a regionális és helyi közigazgatás támogatása is hozzájárul. Az intézményközi támogatás az uniós források hatékonyabb felhasználását, az egyébként elhalasztható, blokkolható vagy csak rövid távú hatású projektek megvalósulását eredményezheti.
A. Az intézmények együttműködhetnek egymással a nemzeti célok elérése érdekében. A lengyel „Nemzeti Közigazgatási Támogatás a Klímaváltozáshoz Alkalmazkodáshoz A városokban” program bevonta a Környezetvédelmi Minisztériumot a projektben részt vevő 44 város önkormányzati alkalmazkodási tervének elkészítésében, és hasonló tevékenységeket kezdeményezett helyi szinten. A városok és más helyi hatóságok külső szakértőkre támaszkodtak, és kidolgoztak egy záródokumentumot, amely segíti őket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás folyamatában.
B. A regionális központok platformot biztosíthatnak az ismeretek és a legjobb gyakorlatok cseréjéhez. Jó példa erre a szlovákiai „regionális energiaközpontok” (ERC): 2024-2029-ben támogatják a nemzeti éghajlat- és energiacélok regionális és helyi szintű megvalósítását. Az RCUE-k emellett alacsony szén-dioxid-kibocsátású stratégiákat biztosítanak, és technikai segítségnyújtás és tapasztalatátadás révén támogatják a helyi közigazgatást az alrégiókon belül.
C. Az önkormányzatok közötti tudásmegosztás sikeres eredményekhez vezethet. Jó példával szolgál a „Life Logos 4 Waters: In Cooperation for Climate-Conscious Water Basin Management” című projekt, amely több magyarországi településen koordinált vízgazdálkodási és vízvisszatartási programokat, hogy a közös problémákat jobban kezeljék a természetesebb vízvisszatartási intézkedések vízgyűjtő szintű terjesztésével. Következésképpen az önkormányzati döntéstámogató rendszerek növelhetnék a nemzeti és európai forrásokhoz való hozzáférési és kezelési kapacitásukat.
3. Első az energiatakarékosság: az épületek felújítása és a megújuló alapú fűtés
Az épületek felújításának, energiahatékonyságának és megújuló forrásból történő fűtésének kéz a kézben kell járnia. Az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra legalább 60%-kal csökkenti az épületek üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Megfelelő irányítás esetén az uniós finanszírozású projektek hozzájárulhatnak a sikeres energetikai átálláshoz a tiszta energiához és infrastruktúrához való hozzáférés növelésével.
A. Ismeretterjesztés az energiatakarékosságról. REnoHub: Egyablakos ügyintézés a lakóépületek energiahatékonyságát növelő felújítása során információs központokat és hubokat biztosított Magyarországon a lakóépületek felújításához kapcsolódó megfelelő beruházások bemutatására. A lakók tájékoztatást kaptak az energetikai felújításról, valamint egyedi értékeléseket és műszaki tanácsadást kaptak.
B. A magánszereplők bevonását az épületek felújításába szigorúan az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre kell összpontosítani, hogy elkerülhető legyen a lakástulajdonosok költséges ajándékozása. Jó példa erre a szlovéniai „Energiaszolgáltatási szerződés (ESCO) Középületek Ljubljana fővárosában”. Ebben az esetben két cég 48 középület (iskolák, sportcsarnokok, önkormányzati épületek és egyebek) energetikai korszerűsítését hajtotta végre egy energiateljesítményre vonatkozó szerződésmodell segítségével.
C. Az állami iskolák rehabilitációja érzékennyé teheti az új generációkat a fenntartható megoldások előnyei iránt. A romániai „Negrești-Oaș-i középiskola épületének energiahatékonyságának növelése” biztosította egy iskola hőszigetelését, új fűtési rendszert és az elektromos hálózat megújítását. Az éves nem megújuló energiafogyasztás 87%-kal, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig 67%-kal csökkent. E tekintetben két másik jó példa Csehországból származott. „Energiatakarékos óvoda Sedlejovban” passzív színvonalon épült, minimális energiafelhasználással, hőszivattyúkkal, hővisszanyerős szellőzőrendszerekkel és csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló visszatartó tartályokkal. A Psàry-i általános iskolát, Csehország első passzív energetikai iskoláját olyan kialakítással látták el, amely természetes fényre, szigetelésre és szellőzésre támaszkodik a hőmérséklet szabályozására. Emellett a közösségi ház és a tornaterem beépítése ösztönözte a polgárok és a rendkívül energiahatékony épület közötti kapcsolatot, lehetővé téve, hogy többen megismerjék és élvezhessék előnyeit.
4. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: Az EU által finanszírozott projekteknek rugalmasnak kell lenniük és alkalmazkodniuk kell az éghajlatváltozáshoz.
Az EU által finanszírozott projekteknek figyelembe kell venniük a gyors éghajlatváltozást, hogy ellenálljanak a lehetséges negatív hatásoknak és hosszú távú előnyökkel járjanak. Klímabarátabb megoldások csak olyan projektekben érhetők el, amelyek megfelelő figyelmet fordítanak a természetre és a környezetre.
A. A kék infrastruktúrák népszerűsítése helyi hűtőpontokat hozhat létre. Ennek kiemelkedő példája volt a lengyelországi Varsó városában található vízvisszatartó tó. A helyi folyó gyakori elöntése miatt uniós regionális források segítségével újjáélesztettek és bővítettek egy megszűnt tavat. A projekt végül egy parkot, a vándormadarak táplálkozó- és költőhelyeit, valamint egy elektromos áramot termelő vízturbinát tartalmazott.
B. A zöldterületek enyhíthetik a városi hőszigethatást. A „Green Lungs of the City – Revitalization of Úspech Trenčín Park”, Szlovákia projekt a városi elemeket és zöld infrastruktúrákat revitalizálta egy helyi parkban, javítva az épített környezet ellenálló képességét a klímaváltozás negatív hatásaival szemben és csökkentve a városi hősziget-hatást. Egy másik példa a Climate Resilient Cities – a szlovákiai nagyszombati Starohájská utcai sétálóutca zöldítése és árnyékolása. Ez a projekt egy sor árnyékoló építmény felépítéséből, futónövényekből és fából készült sétányokból állt, hogy segítsék a lakosokat az intenzív hőség időszakában.
C. A városi környezetben alkalmazott egyéb éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedések megpróbálják megbirkózni a csapadékos időszakokkal (esőkertek, vízáteresztő burkolatok és az aszfalttal borított felület minimalizálása révén). Ezek az intézkedések csökkentik a sérülékenységet, és segítenek alkalmazkodni a szélsőséges csapadék hatásaihoz. Az „Élet lefolyásban – városklíma alkalmazkodás a csapadékkezelés területén Budapesten” című magyarországi projekt bebizonyította, hogy megfelelő felméréssel a város különböző negyedeiben azonosíthatók a csapadékvíz kezelési beavatkozási pontok, több érintettel megosztva. Így az esővíz az egész közösség számára értékké válhat.
5. Tömegközlekedés: a közlekedési projekteknek elő kell segíteniük a zéró kibocsátású megoldásokat
A zéró kibocsátású közlekedésre való átállás világszerte sürgető feladattá vált. Számos olyan bevált gyakorlatot azonosítottunk, amelyek a környezetileg és társadalmilag felelősebb közlekedési módokra való átállást elősegítő infrastruktúra pénzügyi támogatására összpontosítanak.
A. A tömegközlekedés villamosításába való beruházások számos EU-tagállamban komoly problémát jelentenek. Csehországban a vasutak villamosítása egy tágabb stratégia része: ez magában foglalja az épületek és vasútvonalak villamosításába és biztonságába való befektetést uniós források országszerte történő igénybevételével. A megnövekedett vasúti forgalom lebonyolítása érdekében az alállomásokon vontatási teljesítmény is biztosított. Egy másik jó példa a bulgáriai szófiai metróhálózat bővítése, amely jelentősen hozzájárul majd a légszennyezés és a forgalmi torlódások csökkentéséhez a városban. Az újonnan épített szakaszon kezdetben napi 25-30 ezer további utas szállítása várható, ami a tervek szerint gyorsan 45 ezer utasra nő.
B. Jobb elektromos városi autóbusz-flottákba fektetni, mint saját elektromos autókba. Vratsa önkormányzatának a városi közlekedés korszerűsítését és a levegőminőség javítását célzó projektje Bulgáriában nem csak új elektromos buszokat és trolibuszokat tartalmazott, hanem egy teljes stratégiát dolgozott ki a tömegközlekedést használók arányának növelésére. Emellett egy megfelelő költség-haszon elemzés és az FPH10 mutatókon alapuló tudományos számítások lendületet adtak ennek a projektnek az ambiciózus céljainak eléréséhez. Egy másik jó példa a romániai Marosvásárhely helyi tömegközlekedési infrastruktúrája. Ez a projekt csökkentette a személygépkocsik használatát egy új városi mobilitási terv révén, amely egy vadonatúj, csekély hatású tömegközlekedési rendszert is tartalmazott. A környezetkímélő buszflotta megújítása az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
C. A gyalogosok és kerékpárosok aktív közlekedési lehetőségei és infrastruktúrája fenntarthatóbb választásra ösztönözheti az embereket. Ebben az értelemben három figyelemre méltó eset származik Szlovákiából. A „Városi mobilitás növelése kerékpáros infrastruktúra-hálózat kiépítésével Trencsénben” projekt összekapcsolt kerékpárutak hálózatát valósította meg, hogy összekapcsolja a város környékét a szomszédos településekkel. Kerékpártárolók iskolák számára – A kerékpáros közlekedés népszerűsítése az iskolákban és a Nagyszombati állomáson található Automatizált Kerékpárparkoló Ház, növelte a kerékpárparkoló kapacitását, hogy a kerékpározást szokássá tegye a jövő generációi számára, és népszerűsítse a hibrid közlekedési megoldásokat.
6) Kerülendő hibák: helytelen gyakorlatok, amelyekből tanulhatunk
Ebben a cikkben az a fő célunk, hogy kiemeljük a sikertényezőket, és példákat mutassunk be a jó gyakorlatokra. Mindazonáltal nehéz elkerülni, hogy kiemeljük az EU-finanszírozású projektek leggyakoribb problémáit. Ezeknek a pontoknak a fent leírt sikertényezők fontosságának hangsúlyozására kell szolgálniuk.
A. A társadalom számára egyértelmű előnyökkel nem rendelkező projektek uniós forrásokat kaptak. Magyarországon például több per indult a balatoni, a Fertő-tó és az Öreg melletti beruházások ellen. Ezt az ökoszisztémát többször is érintette a nyereséges energiaitalokat gyártó Hell Energy Company leányvállalata által tervezett szállodaépítés. Ez a vállalkozás több mint 30 millió euró uniós forráshoz jutott kilenc év alatt, beleértve egy ipari park megépítését egy 50 hektáros üres telken. Egyes projektek még „elsőbbségi befektetés” státuszt is kaptak, ami szinte lehetetlenné teszi mind a nyilvánosság részvételét, mind a független hatóságok általi felügyeletet. Egy másik eset a bulgáriai Szófiában egy vízi park építésére és a Vazrazhdane Park bővítésére vonatkozott. A projektet a városmegújítási és -fejlesztési intézkedések integrált és fenntartható kiegészítésére hirdették meg. Egy hasonló kültéri létesítmény azonban egy olyan városban, amely a zord éghajlatáról és az alacsony levegőminőségi szabványokról ismert, nem tudta teljesíteni a projekt által kitűzött célokat, és nem hozott pozitív hatást.
B. Néhány projektet lezártak, bár több rész nem a tervek szerint valósult meg. Magyarországon a helyi korrupció jelei ellenére nem megfelelő védett területen, nem biztonságos anyagokból épített nem működő és túlméretezett esővíztartályt finanszíroztak Zsombón. A projektet lezárták, bár az épített gát nem tudta visszatartani a vizet. A kitermelt talaj továbbra is elhagyatottan fekszik a kijelölt munkaterület közepén. Egy projektet nem lehet befejezni, ha annak több része nem a tervek szerint készül el. Ha a vádemelés bebizonyosodik, a közpénzeket vissza kell vonni, és a költségeket a felelős jogi személynek kell viselnie.
C. A tudatosság és a helyi közösségekkel való megfelelő kommunikáció hiánya veszélyeztetheti az EU által finanszírozott projektek éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseit. A bolgár Stara Zagora városában a fenntartható városi közlekedés korszerűsítése és fejlesztése során buszsávokat alakítottak ki egy keskeny úton, ami a korábbinál is nagyobb forgalmat eredményezett. A projekt tiltakozást váltott ki; ez ismét rámutatott az egészséges környezet és a szélesebb körű lakossági részvétel fontosságára.
D. Ahogy egyre több uniós forrás jut zöld megoldásokra, növekszik a „zöldrefestés” kockázata. A szlovéniai Litija településen egy közúti infrastrukturális projektet és egy kerékpáros infrastrukturális projektet kombináltak, és az így létrejött projektet „fenntartható energiafelhasználásnak” tekintették, és a „kerékpáros és gyalogos utakba” történő beruházásnak minősítették, annak ellenére, hogy a projekt valójában főként az utak burkolatának felújítását jelentette.
Aktualitások
Focus Eco Center